1984 júliusában Prince álmodott magának egy filmet, amit le is forgattatott. És utána olvasva, odakint egy klasszikus született. Már csak azt nem értem, hogy miért?
Mindig 40!
Domestic Box Office For July 1984
Hónap megjelenésből legtöbbet hozó: Purple Rain (Bíboreső)
Bemutató: 1984.07.27.
Hó végi összesített pozíció: 17. (hóvégi megjelenés miatt, köv. hónapban már megszerezte a 2. helyett)
A hónapban "futottak még" kategória (nem csak a hónapbeli megjelenések):
1. Ghostbusters (Szellemirtók)
2. Gremlins (Szörnyecskék)
3. The Karate Kid (Karate kölyök)
4. Indiana Jones and the Temple of Doom (Indiana Jones és a végzet temploma)
...
14. Top Secret! (Top Secret)
...
10. The NeverEnding Story (Végtelen történet)
...
Korábbi hónapok: január, február, március, április, május, június
Ez a film nem nekem készült. Ezzel még nem is lenne baj. A megvalósítással viszont annál több a gond.
Az önéletrajzi elemekkel áthatott történet szerint, a főszereplő a Kölyök, aki a zenei iparban küzd a sikertelenség ellen. A nyilvánvaló ellenségei mellett, a saját fóbiái is rendre visszahúzzák. Az apja mentális beteg (szintén a sikertelenség által megbetegedett zenész), akinél néha átkattan valami, és dühkitörésének az egész család, de főleg a szereplő anyja lesz az áldozat. És úgy tűnik, a Kölyök is magán hordozza ezt a védjegyet.
Egy öntelt beképzelt szarházi, akinél amúgy szintén el-elgurul a gyógyszer. Csak ő menő, mert motor, meg a csajok. Közben meg gyötrődés.
Majd a fater fejbe lövi magát, spoiler, és hirtelen, már ő sem lesz tovább gyökér. Gondolom. A film még ennyit sem mond ki, történik egy kórházi látogatás, majd Prince szó szerint ráélvezz a gitárjával a közönségre.
The End.
Jó, kicsit gonosz vagyok a filmmel kapcsolatban, de könyörgöm, a legelső percektől kezdve kitaláltam, hogy a "jellemfejlődés" itt annyiban ki fog merülni, hogy a film végén, lejátssza azt a bizonyos számot, melyet az addig lenézett és háttérbe szorított leszbikus bandatagok írtak. És ezzel le van minden tudva.
Na, és mi lett a vége?
A színészi játék,.. hát, adjuk meg nekik, próbálkoznak. A forgatókönyv ellenben szörnyű, a párbeszédek kínosak. A történet, némileg a Purple Rain album köré font alibi. A csajok szépek, a zenék jók, a rengetek előadás látványos. Megvan az a fülledt erotikus Soul - R&B hangulata, az elégé explicit zene szövegek és a néha már majdnem szoftpornóba hajló jelenetek, mely szerintem a maga korában és a Prince rajongó tábor számára, ezt a filmet eladhatta.
Úgyhogy igen, a rajongóknak vagy a műfaj és zenésszel ismerkedőknek talán még ajánlott is lehet, de mindenki másnak nyugodtan kihagyható.
Értékelem: 4
Műfaja: dráma, zenés, romantikus