A pótlásom harmadik Chaplin filmje, nagyjából sejtem mire ülök le.

És pontosan azt is kaptam. A Csavargó karakterének egy újabb fejezete, aki most egy vak virágárus lányba lesz szerelmes, kinek szemműtétjére szeretné össze gyűjteni a pénzt, hol utcaseprésből, hol egy részeg milliomos átmulatott estéjéből hátramaradt adományból.

A történet igazából elmegy, kedves és megható. A csetlések-botlások jól vannak beosztva, nem zavaróak. A boksz jelenet koreográfiája egyszerűen lenyűgöző. Ahogy a zenére/ütemre történő slapstick poénok is. Nem vétetlen, mind a rendezés, mind a zene megkomponálása, Chaplin érdeme.

Összességében viszont a film elnyújtott. Minden poént minimum kétszer, sokszor háromszor ismételnek, egy-egy aranyosan "vicces" jelenet 2-3 percig is el van nyújtva.

Valahol a A kölyök és a A diktátor közé tenném. Sokkal jobb volt, mint az utóbbi, és negyed annyira sem emlékezetes, mint az előbbi. A vége kellemes, sőt megható volt. De sok mindenre, jövőre már nem fogok belőle emlékezni.

Értékelem: 6

Műfaja: vígjáték, romantika, dráma