A második világháború sújtotta világban, a bombatámadásokat és a tömeges kivégzéseket túlélt fiatal árvák, csapatba verődve kóborolnak a túlélésért küzdve. A társadalom már rég kivetette őket, űzött vadként hajtva próbálnak megszabadulni tőlük. Hát úgy is kezdenek el viselkedni, mint az állatok.

Majd találkoznak egy öreg zenésszel. A tanult, egykori karmester, emberszámba veszi őket, védelmet, sőt otthont nyújt számukra. És megismerteti őket egy veszélyes eszmével: szabadság!

A filmet, 2 évvel a háború után forgatták. A "színészek" egy része tényleges utcagyerek, árva, vagy teljesen amatőr, a kellékes vagy takarítónő fia, és ez kicsit látszik is a végső alkotáson.

Az egész filmnek van egy, a sötét témáját, az erőszakot és halált ábrázoló oldala mellett is, egy szentimentalista, már-már romantikus felhangja. Ez részben valószínűleg annak köszönhető, hogy a mondanivaló némileg propaganda inditatású. De sikerült ezt annyira indirekt módon beleszőni (és főleg csak a végébe), hogy inkább tűnik csak egy humanista alkotásnak.

A kicsit régies, kicsit "amatőr"ös beütése mellett amúgy látványos, képi világa gyakran idézi a német expresszionizmus irányzatot, úgyhogy van itt mit nézni.

Szívszorító alkotás, főleg most, így lassan 80 évvel később, egy újabb, nem is túl messze pusztító háború fényében.

Értékelem: 7

Műfaja: dráma