Robert Redfort és Paul Newman párosával, egy klasszikus heist-film. Azon már nem csodálkozom, hogy egy 50 éves film, mennyire modern és friss tud maradni, mert mostanában láttam azért már erre példát.

A forgatókönyv nagyon jól sikerült. Pedig nem kezdődik a legötletesebb módon: egy pitiáner utcai tolvaj páros, rossz embert foszt ki, mely végül az egyikük életébe kerül. A másikuk bujdosásra kényszerül (ami meglepően nem megy neki a film további részében, bár ezt később félig-meddig megmagyarázzák). A túlélő tag, bosszút forralva összeáll egy híres szélhámossal, hogy teljesen kifosszák a nyomukba loholó gengszter főnököt.

A történet fordulatokban gazdag, igaz, ennyi idő elteltével, most itt nekünk már túl sok újat nem tud mutatni (így is volt egy jelenet, amin egy másodpercre meglepődtem, amíg át nem gondoltam, milyen filmet is nézek). Furcsa módon, ez most nekem, kicsit sem rontotta el az élményt. Ennek oka pedig a film hangulata. A város, a díszletek, igazi csemegének számítottak, a film majd minden képkockája él, és élvezet elveszni a kisebb részletekben.

A kémia a két színész között tökéletes, most kezdem el sajnálni, hogy kihagytam a Butch Cassidy és a Sundance kölyök filmet. A főgonosz karaktere megállta a helyét, a jelenetek között pedig volt, nem egy emlékezetes. Talán csak a bérgyilkos szál, mely kilógott az egészből, de ennyi még bőven belefért.

Azt nem mondom, hogy nem öregszik, a klasszikus zene és a burleszk menekülési jelenetek például nem mindig állnak neki jól, bár lehet csak én néztem túl sok komoly filmet ahhoz hogy zavarjon, hogy az egyik jelenetben élet-halál harc vagy gyilkosság zajlik, a másikban meg vidám futkározás és nevetés. De ennél több gondom, nem volt.

Értékelem: 7

Műfaja: komédia, krimi, dráma