Remek kis kör, bármelyiket szívesen megnézném. Hitchcock-ot ma kihagyom, volt egy szép felzárkóztatásom belőle a közelmúltban. Paul Thomas Andersonra viszont kíváncsi vagyok, egy filmet sem láttam még tőle. Daniel Day-Lewis neve pedig garancia arra, hogy nagyon nem lőhetek mellé.

A film a második ipari forradalom idején játszódik. A letűnt western korszak után járunk a vadnyugaton, a táj még elhagyatott, kopár. Az itt szerencsét próbáló emberek kemény kihívások elé néznek, és csak saját önerőből tudnak érvényesülni. A főszereplő is innen indul, egy egyszerű aranyásóként, aki törött lábbal is kimászik a veremből, és elkúszik a leg"közelebbi" városig, beváltani a talált kincset. Az ő életét követhetjük nyomon, hogy válik bányászból amatőr olajkitermelővé, majd végül hogy emelkedik fel igazi iparmágnássá.

A tipikus felemelkedés sztori helyett azonban, sokkal sajátosabb és személyesebb történetet kapunk. A fókusz egyértelműen Daniel Day-Lewis karakterén van, az ő siker és hatalomvágy hajtotta önmarcangolását és leépülését követhetjük végig. A film ebben a tekintetben elégé naturalista, bár látjuk a szereplő jó és törődő oldalát is, mikor elhatalmasodik rajta a gyűlölet, azonnal elkezd átalakulni egy izzadó, nyáladzó, remegő ronccsá, aki a belső démonjait kivetíti a vele szemben álló félre, és úgy próbál megküzdeni vele. Remek az a színészi játék, amivel ez a karakter be van mutatva, ez már nem is színészet, ez már teljes átlényegülés. A film legnagyobb erőssége, egyértelműen Daniel Day-Lewis.

A másik, az a fényképezés. Nem csak hogy gyönyörű snitteket látunk, és csodálatos tájképeket nézünk, de azok teljes egészében rásegítenek a jelent hangulatára, mondanivalójára. Minden képkockán, szöveg és magyarázat nélkül lejön, hogy mit akar bemutatni a rendező, a karakter magányosságát, elszigetelődését, a veszélyt, az abban rejlő gyönyörűséget, két karakter egymásra találást, vagy éppen szétválást.

A zene már inkább egy pólósú, inkább a veszélyre figyelmeztet vagy éppen azt fokozza a tűréshatárig, atmoszférikus, kicsit horroros témájával. Add a filmhez egyfajta feszültséget, ami a főkarakter identitásához remekül passzol.

Ami még érdekes volt, az a történet szállak kezelése. Mert hogy van itt egy szál az apa-fia kapcsolatról, van egy a testvérrével kapcsolatban, és egy a helyi kis közösség vallási vezetőjével való összeütköztetésről is. És bár mindegyikkel kezdenek valamit, és mindegyiknek van egy kifutása, egyik sincs igazán kifejtve, így ha nem is maradnak teljesen súlytalanok, igazából csak hátteréül szolgálnak a főszereplő vívódásának.

Sajátos hangulatú, sajátos stílusú film, ami megint inkább csak az élményről marad emlékezetes, sem mind a mondanivalójáról vagy történetéről.

Értékelem: 7

Műfaja: dráma