Mivel nekem kimaradt a 37-es eredeti, és az utána készült összes remake is, így csak a trailerekből és a leírásokból, tudtam táplálkozni, egy előzetes elvárást felépíteni magamban. Én abban a hitben éltem, hogy egy mostanában ezerszer látott felemelkedés-bukás-újraegyesülés történetet kapok, szerelmetes köntösben.
Tévedtem.

Sokkal többet nyújtott a film annál, mint amire számítottam. És ebből nem zökkentett ki sem a főszereplőnő játéka (nem voltam régebben kibékülve Lady Gagával, de itt most nagyon sokat tett a mérleg pozitív oldalára), sem a néhol egyszerűbb zenék (aminek nagy része remélem, főleg a pop-os részek körül, direkt volt olyan-amilyen). Viszont kaptunk egy zseniális Bradly Coopert (mind a színészi, mind a rendezés oldaláról), hatásos kamera kezelést, jó vágást, és sokszor igen csak igényesen és erőteljesen megrendezett jelenetet. Itt szavak nélkül is beszélnek a képek. A garázs jelenetet sosem felejtem.

Értékelem: 8

Műfaja: zenés, dráma, romantikus