Gondolom aki ismeri a Tégla című filmet, az már hallott erről a filmről is. Kvázi ez lenne az eredeti. Én magam a Tégláért úgyan nem rajongom, erre a filmre azért kiváncsi voltam. Mindenki mesélte, hogy mennyivel jobb, csavarosabb (nem az). Meg egy picit, a távol keleti kultúra, mindig is kiváncsisággal töltött el. 

A film az ezred forduló után készült Hong Kongban, amennyire tudom, az összes színész, író és rendező ide valósi. Az általam várthoz képest azonban sokkal nyugatiasabb a stílusa, könnyedén befogadható volt számomra is, ki az ázsiai régióban sokkal kevésbé járatos. Problémát talán egyedül csak a fiatalabb színészek megkülönböztetése okozott, valamint a karakterek közötti interakció, kapcsolat volt kicsit szokatlanabb. Főleg a férfi és női karakterek között nem éreztem azt, amit a forgatókönyv sugallni akart. De ez már más ázsiai filmben is előjött, a női karakter irányába szült érzelmeket szinte sosem alapozzák meg. Elég egy pillantás és egy mosoly, onnantól a két főszereplő máris hősszerelmes. De szerencsére, itt nem ezeken a kapcsolatokon volt a hangsúly (legalábbis remélem, hogy nem maradtam le semmiről).

Nem fogom a Téglához hasonlítani, ez a film önmagában állja meg a helyét. Mondjuk én annyira nem tudnám felértékelni, mint ahogy az IMDb-n a többi filmnéző azt megtette, de határozottan élveztem. A történet egy bűnkartell és egy nyomozói csoport között lezajló macska-egér harcról szól, annak is egy igen csak rövid időszakáról (ha a 10 évet felölelő flashback-eket nem számítom bele természetesen). A két oldal egész korán kiteríti lapjait, azaz azt, hogy mindkét csapat vezetője tisztában van azzal, hogy a másik oldal egy-egy embert beépített a másik csapatában. Ez igencsak meglepett, mégis jól sült el, sokat hozzáad a feszültséghez, ami nem csak abból adódik, hogy a néző tudja, amit tud, hanem hogy mindenki a szereplők közül azon ügyködik, hogy a másik oldalt lebuktassa.

A színészekkel elvoltam, túl szélsőséges színjátékot nem láttam, de néhol azért tudott furcsa lenni. Sajnos a felírat kicsit egyszerűbb volta miatt, magyar szinkronnal néztem végig, ami lehet hogy kicsit még rontott is az élményen. A vágás kicsit furcsa volt, sok volt az áttűnés, néhol az áttűnések között a kép megállítás. Az operatőri munka ennél már jobb volt, bár itt is volt pár érdekes megoldás (döntött képernyő, furcsa kameraszögek). A hangulata lassúbb, megfontoltabb, és számomra adott egy kis westernes hangulatot. Talán azért, mert sok volt az egymásnak feszülés, a két oldal, vagy konkrétan két szereplő szembeállítása. A lezárás is hagy maga után némi kényelmetlen érzést, de tetszett, hogy nem vitték el holmi megváltó/hősies irányba az egészet. Sok meglepetéssel ugyan nem szolgál, bár azért azt hozzátenném, hogy nagyon nem szájbarágós, azért volt, hogy vissza kellett tekernem, hogy megértsem, pontosan mi is történt, mi váltotta ki a reakciót. Ettől függetlenül bőven add egy jó filmes élményt, bár az értékelésem inkább 7 alá sem mint egy erős 7es.

Értékelem: 7

Műfaja: krimi, dráma, misztikus