A rengetek díjat látván, kicsit többre számítottam. Mondjuk a rendező személyét nézve, meg (számomra) kevesebbre. A film be is ült a két véglet közé. Megmaradt szerzői filmnek úgy, hogy teljesen néző kompatibilisra kerekedett ki. Az, hogy ki élvezi, ki nem, már más kérdés.
Én, jól elvoltam vele. Gyorsan elrepült a két óra, pedig a történet nem épp a leglebilincselőbb. Adott egy korszak, egy királynő, és két hatalom éhes törtető. Az egyiküknek még érzései is vannak az uralkodó irányában, de túl kemény kezű, míg a másik egy bukott családból jött és csak a felemelkedés hajtja előre, terveit ártatlanság álarca mögé rejtve.
Egyik szereplő sem szerethető, és a történet is csak a két sors egy rövid időszakban való alakulását mutatja be. Hogy lesz az egyikből kegyvesztett, és hogy marad egy utolsó szopós kurv.. khmm.. térdepelő az is, aki végül "megnyerte" a csatát.
Ami talán elvitte nálam a filmet, az a látvány tervezés és a színészi játék. 3 főszereplő, 3 sarkalatos karakter, mindegyik a maga keretei között látványosan tálalva. A környezet pazar, pedig csak és kizárólag egy palota falai között járunk. A mellék szerepben Nicholas Hoult lesz mindenki kedvence. A rendezés, már a célt tekintve jó volt, a kamera kezelés pedig segített együtt élni a karakterekkel. Több jót azért én sem tudnék elmondani, fogyasztása megfontolás tárgyává tehető.
Értékelem: 7
Műfaja: életrajzi, dráma, komédia
