Mivel nem rég volt szerencsém meglátogatni New Yorkot, így adta magát az ötlet, hogy bepótoljam az "I'm Walkin' Here" hirhedt improvizált jelenetét teljes egészében. Nem voltam felkészülve a látottakra.

Pedig a Tune Up Radio filmselejtező adása némileg felkészített lelkileg arra, hogy ez nem egy életvidám, egyszerű film lesz. Sőt. Nos, először is, örülök neki, hogy NY ezen részét (kivéve a vége felé tartott szürreális házibulit.. arra azért beneveztem volna), sikerült elkerülnöm. Mert itt bizony, megmártózunk a mocsokban (a megjelenés idejéhez mérten legalábbis).

A film 1969-ben készült. A Rocky Horror Picture Show, A Keresztapa, Taxisofőr előtt járunk. Nem mondom hogy az ártatlan korszakban, de kíváncsi lennék, hogy álltak ehhez az alkotáshoz ebben a korban a mozinézők. Van egy sejtésem, hogy botrány film volt.

A főszerepekben Dustin Hoffman és Jon Voight remekel, előbbi mint egy igazi kis utcai patkány, csöves, a másik pedig egy Texasból szalajtott egyszerű gondolkodású szépfiú, kinek az a remek ötlete támad, hogy elmegy New Yorkba selyemfiúnak, öreg gazdag asszonyok és ferdehajlamú férfiak kegyét keresve. Nos, az előbbihez kevesebb, az utóbbihoz jóval több "szerencséje" lesz.

A történet egyfajta nyomor pornó, senkinek sem jó, de az is belepusztul a nincstelenségben. Nem mondom, hogy öröm és boldogság nézni a filmet, de kétség kívül lekötött és érdekelt.

A stílusa is érdekes kavalkád, rengetek benne a visszaemlékezés vagy a képzelgés szülte kaotikus egyvelege. Vannak utalások, sejtetések bizonyos gyerekkori és tinédzser kori.. khmm.. történtekre, melyek.. egyfajta magyarázatot próbálnak.. akarnak? .. nyújtani főszereplőnk motivációjára, vagy legalábbis személyiségének ilyen irányba fordulására, de a Patkányról, még ennyit sem kapunk. Ettől függetlenül, Ő is egy igazán érdekes személyiség rajz. Napsütés és kókusztej, ugyebár.

Nem volt egyszerű, nem biztos, hogy most tudom, hogy hol kezeljem, mire értékeljem, de kicsit sem sajnálom, hogy ezt is pótoltam.

Értékelem: 7

Műfaja: dráma