Az első rész után, nem is volt kérdéses, hogy újráznom kell a folytatást is. Főleg, ahogy azt már megjegyeztem, ez az a rész, melyre valamiért jobban emlékeztem.
Meg kell hagyni, mint film, jobban meg van szerkesztve. Sokkal egységesebb, kerekebb, van egy felépített váza. -Vagy csak most volt egy nyugodt 2 órám, és jobban rá tudtam figyelni. Viszont az előnyei mellett, pont megvannak a hátrányai ennek is annyira, hogy a két film nálam közel hasonló megítélés alá kerüljön.
Az első részben ugyanis maga a szellemirtó kultusz jobban működik, még akkor is, ha panaszkodtam rá, hogy kevés. Itt még kevesebb. Bár tény, ötletesen reflektál a korábbi rész sikereire (ahogy behozzák a reklám zenét, vagy az, ahogy piaci árúnak használják a Szellemirtó nevet), de az egész mégis sokkal családiasabb, sokkal giccsesebb, nyálasabb lett.
Ez utóbbi mondjuk szó szerint.
És bár ténylegesen a Szabadság-szobor és Vigo számomra sokkal emlékezetesebb "karakter" maradt, mint a kulcsok őre és a mályvacukorember, azért ez a szeretet mindent megold és NY együtt énekel jelenetek, nálam is kiverték a biztosítékot.
Sigourney Weaver ismételten csodálatos, bár a szerepe pontosan ugyan annyi, sőt még kevesebb is mint az első részben. A főszereplők ismételten jól elvannak, a játékuk talán egy hajszálnyival kevésbé hakni szagú, mint korábban.
Az effektek ismételten látványosak, de érthetetlen módon, most sem lettek túlhasználva. Lehet hogy csak a 2000 évek utáni érzés dolgozik bennem, de én azért erre jobban rámentem volna, látván a háttér munkát, az elkészített vázlat rajzokat, bábukat.
Mindenesetre ismételten jól szórakoztam rajta , és még biztos meg fogom nézni az első résszel együtt, nem egyszer.
Értékelem: 7
Műfaja: akció, vígjáték, fantasztikum
