Gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán foglalkozzak e ezzel az alkotással, mert filmnek nem film, igaz sorozatnak sem sorozat. TV-re és streamre készült, de annyira, hogy még csak a dokumentum film sem illik rá. Viszont nekem ez az a sorozat, mely végig kísérte és kísérni is fogja az életemet, legalább ennyiben hadd emlékezzem meg róla.

Egyfajta TV műsor kereteiben megrendezett nosztalgia utazás némi dokumentum filmes beütéssel egy sorozatról, melyről én nem tudok elfogulatlanul beszélni. Nagyon sok ismerősöm van, akik vagy utálják vagy csak nem érdekelte őket ezt a show, de nekem nincs olyan műsor, amit többet láttam volna ennél, vagy ami ennyire hatással lett volna rám. Nem, nem beszélek élet megváltoztató hatásról, sokkal inkább arról a biztonságos, ismerős helyről, ahova bármikor bármilyen helyzetben menekülni tudtam, tudván, hogy biztos megnyugvást, felejtést és örömöt fogok kapni. Akkor is, ha már 100-adszorra merülök el benne. És talán ez volt ennek a mostani Reunionnak is a legmeghatóbb része, hogy láttam, a világ körül mennyi más ember érzett hasonlóan így.

Magát a "nem scriptel" showt bőven meg lehetett volna jobban is rendezni. Sokkal több időt fordíthattak volna a mellék szereplőkre és talán kevesebbet a random celebekre. A kivágott jelenetek vagy werk film jelenetek között sem fog egy rajongó túl sok újdonságot látni, de csak a díszlet, a színészek egymással való beszélgetése, bőven elviszi a hátán ezt az egészet. Már annak, aki rajongó, másnak kevésbé tudom ajánlani, nem biztos hogy ebből fog a legtöbbet megtudni a sorozatról.

Volt pár erőltetett rész benne (pl. Lady Gaga), de voltak olyan részek, mely erőltetettnek tűntek, de végül intim és meghatóvá sikeredtek (pl. a felolvasó próbák). Az elején említett rajongó rész is talán kicsit túlságosan is pc-re sikeredett, de engem pont nem bántott, jó volt látni, mennyi különböző ország távoli embereinek életét fogta közre ez az egy darab sorozat.

Kicsit sírtam, sokszor meghatódtam, és végső soron úgy éreztem magam, mint a sorozat elején (mert tudom hogy vége lesz) és az utolsó részek felé, mikor tudom, hogy valamii hiány fog maradni bennem a végén, akkor is, ha bármikor újra tudom nézni. Egyszerre örömteli és mélységesen szomorú.

Sokkal inkább kihagyott ziccer, sem mint arra gondolni tudtam volna, és messze van attól, hogy jó legyen, igazából tényleg csak a sorozat főszereplőinek és a saját nosztalgiázásom, ami miatt meg vagyok elégedve, ezért pontozom erre, amire. A sorozat maga az viszont továbbra is 10/10.

Értékelem: 7

Műfaja: vígjáték, romantikus