Ez Az a film, amiért ezt a hétvégét bevállaltam.

A közelmúltban járunk valahol a dél-amerikai dzsungelben, egy csapat gyerek katona között, akik ölésre és fegyelemre vannak kiképezve, hátrahagyva a hegyekben, csak magukra számítva. A felnőtté válás küszöbén, szeretetéhség és elismerésre vágyás között vergődve, szexuális érés, az érzelmek és szenvedélyek nehézségeivel szembe nézve formálódnak, miközben a frontvonal közeledése és a csapat hierarchikus felépítését megbontó tragédia, szépen lassan feloldja a neveltetés és kiképzés során beléjük vert gátlásokat, szabadjára engedve állatias ösztöneiket.

A rendező bátran merít a Legyek urából (a disznófejjel felvállalva eme nyilvánvaló hasonlóságot), de bőven megidéződik az Apokalipszis most és egyéb háborús drámák is. A zene horrorisztikus, vad és nyugtalanító, remek módon követi le a történéseket. A vége pedig gyomron vágó, kiszól a nézőhöz, számon kéri őt..

Hosszan lehetne sorolni azokat a jeleneteket, amiért ez a film ennyire jó volt. De felesleges. Bátran biztatok mindenkit a megnézésére, és magamat is az újrázásra. Főleg, mert a nézői vélemények, talán itt a legmegosztóbbak a netes oldalakat nézegetve.

 Értékelem: 9

Műfaja: dráma, thriller