Szégyen szemre, még soha egy Woody Allen filmet nem láttam életemben. Most sem azért került erre sor, mert direkt pótolni akartam, csak van egy 120 darabos imdb watchlistem, amiből néha-néha sorsolgatni szoktam, és most ezt dobta a gép.

Valószínűleg, jó hogy ezzel kezdtem. Amit olvastam róla, és amit a második rendezés tényéből nagyjából ki is találtam, hogy ez még egyfajta szárnypróbálgatása a rendező/színész/írónak, ennél sokkal jobbakkal állt elő később.

Azt kell mondanom, hogy kicsit tényleg suta, de rendkívül szórakoztató, ámbár elégé fárasztó kis vígjáték. HA!!! nagyon hasonlítgatni akarnám, egy szofisztikáltabb Leslie Nielsen vígjátékhoz tudnám hasonlítani, tele volt abszurd, valószerűtlen de megmosolyogtató poénnal, mint például mikor szappanból faragott "fegyverrel" próbál meg szökést végrehajtani a börtönből. Esőben. A fegyver pedig felhabzik.

De zseniális jelenet a bankrablás (mely egyúttal oktató jellegű is, felhívja a helyesírás fontosságára a figyelmet) és lényegében az összes szökési jelent is. Nagyjából ennyi, a poénokat lehetne sorolni, talán még kiemelendő, hogy a rendezés már itt is kiemelkedő, illetve hogy jól áll neki ez az ál-dokumentarista stílus (amit ha jól tudom, nagyfilmben itt alkalmaztak először).

Nagyon maradandó vagy újra nézendőnek nem mondanám, de kellemes pozitív meglepetés volt.

Értékelem: 6

Műfaja: vígjáték, krimi