Bár nehéz volt lemondani A dicsőség ösvényeiről, mert egy ilyen korai Kubric filmre, azért lehet kíváncsibbnak kéne lennem, de most már Billy Wildernek is helyet kell adnom A nagy karnevál-on kívül is. De előtte egy mese, ha már belejöttem a természet és ember harmóniájába. Kíváncsi lettem, miért adtam rá csak 7 pontot anno?

A mondanivaló, ahogy említettem, a környezet védelem, a természettel való együtt élés. Erre emlékeztem, és arra is, hogy megható mese, ami a közepétől számomra érdektelenné vált. Nos, ez némileg most árnyalódott bennem. Tény, hogy a kedvenc részeim mind a Földön játszanak, ahol Wall-E magányos vagy éppen EVE után vágyakozó perceit nézhetjük.

De ez nem azt jelenti, hogy az emberi luxushajón történő események kevésbé lennének fontosak. Sőt. Imádtam ahogy Wall-E becsöppenve ebbe a korlátok közé szorított világba, teljesen felborítja a kialakult rendet. A robotok fellázadnak, az emberek felébrednek 700 éve tartó szüntelen "álmuk"ból. Ahogy kinyitják a szemüket életükben először és ráébrednek a környezetükre, és végre képernyő nélkül néznek egymás arcába, add némi morbid humort a történethez. Tény, ez a része talán a gyerekesebb és szájbarágósabb, de most úgy éreztem, simán helye van.

Végtelenül kedves és rettentően megható kis tanmese arról, hogy mennyire nem foglalkozunk sem egymással, sem a környezetünkkel. Már már annyira fellelkesedtem, hogy elindultam volna egy kis sétára a parkban.. aztán kinéztem, hideg van, így inkább visszaültem a TV elé. Igen, realista vagy cinikus, a lényeg, hogy azért ez a mese most kicsikét megmelengette a szívemet.

Értékelem: 8

Műfaja: animációs, kaland, családfilm