Jó sok idő eltelt, és mindenki megöregedett, megkomolyodott kicsikét. Nem csak a színészek, de a nézők is. Kíváncsi vagyok, mi célból kellett ezt a harmadik részt most elkészíteni.
Ez az új rész, ötvözi az előző két film jobb tulajdonságait. A történet színes, tart valahova, bár megőrizte az első rész egyszerűségét is. Kicsit jobban a zene és zene történelem köré fókuszál, főleg a lányok története. A hangulata visszatért az első rész bárgyú de szerethető stílusához, sokkal naivabb, de lelke van, jó volt látni hülyéskedni a régi karaktereket, és az újak is csak egy picit idegesítettek. És itt végre láttam igazi akkordokat lefogva.
Az új karaktereket meglátván, egyből arra gondoltam, hogy tényleg új fejezetet akarnak nyitni, és be akarják vonzani az új nézőket. Egy ilyen rétegbeli film 3. részénél? Aztán, hogy mentünk előre, kicsikét megnyugodtam. Lehet hogy volt ilyen célja is az egésznek, és bár a fiatalok szála, majdnem a film felét kitette, talán mégsem az újra nyitás volt az elsődleges cél. Sokkal inkább egy picikét melankólikusabb, szeretet teljes visszaemlékezés. Kicsit felesleges, de ártatlan nosztalgia szelet, elsősorban azoknak, akik ismerték és nem utálták a korábbi részeket.
Értékelem: 6
Műfaja: kaland, komédia, zenés
