A tegnapi Prey után, meg kellett néznem az első részt, hogy ne csak nosztalgiából ítélkezzek.
Úgyhogy, ha nem is teljesen objektíven, de friss szemmel is azt kell mondanom, hogy igen, lehet papírmasé karakterekkel is igazán élvezetes és emlékezetes akció filmet csinálni. És ha nincs pénzed effektekre, akkor azt a legminimálisabb esetekbe használva, elsősorban a környezetet használva kellékként, igazán feszült jeleneteket lehet összehozni. Nem holmi CGI rettenet súlytalan maciharcot.
Sok mindent nem kell elmondanom erről a filmről. Ami lehet felrobban, ami nem, az is. Az egysorosok a tesztoszteron szinttel emelkedetten szórakoztatóak, a színészi játék hiánya a pózerkedéssel együtt oly vegytiszta 80as évekbeli akciófilm zsáner hangulatot áraszt, hogy az szinte kifolyik a képernyőről.
Azt a fent említett Preynek is meg kell hagyni, hogy szépen volt fényképezve, de legtöbbször csak ilyen átvezetésnek volt a táj használni. Itt, szerves része a történetnek, élő és mozgó kelléke a filmnek. A motivációk laposak, a karakter ívek egy szálon pendülnek, DE nem is akarnak ennél többet adni. A lény minden jelenetben emlékezetes és félelmetes, a végső összecsapás pedig egy igazi túlélő show.
Értékelem: 7
Műfaja: akció, kaland, horror
