Egy a tucatból

Madres paralelas

2022. március 07. 10:24 - Kergeboci

Párhuzamos anyák

Hát, ezzel sem lettem Pedro Almadóvar rajongó. Ha az eredeti posztert raktam volna ide be, szerintem az mindent megmagyarázott volna, hogy miért. Művész film, csak ezt megpróbálja elrejteni.

A legnagyobb bajom ezzel a filmmel, hogy a nézése közben a darabjaira hullik. De nem akárhogy, nagyjából negyed óránként összeborul. Nem tudom ezt jobban megfogalmazni.

Adva van egy keret, ami mint a film legvégén kiderül a spanyol falangista mozgalom áldozatai köré.. nem is szőtt, hanem.. csak úgy néha bedobott történet morzsa. Konkrétan egy kis falúnak lakóinak kivégzett szüleinek, nagyszüleinek az exhumálása, a csontok feltárása és a rokonok mellé temetése. Gondolom a rendező figyelem felhívása és ítélete a fasizmus ellen. Amivel nem is lenne gond, sőt, fontos téma, főleg a hazájában.

A baj csak az, hogy nem erről szól.

Hanem két egyedül álló anyáról, kik közös szülő szobában élték meg leány gyermekük világra jöttét. Az ő anyaságukról. Vagyis nem, mert az egyik gyermek spoiler-ebb mint az várták. Szóval akkor a spoiler-ről fog szólni. De közbe a másik gyerek meg spoiler2.

Rettentő mód elképzelhetetlen, gyomorszorító helyzet. Melyet az amúgy TV filmes hangulat (vállalhatatlan zene, eldarált szöveg, furcsa képi világ kicsit sem valós díszletei) teljesen megöl és tényleg elképzelhetetlenné, legalábbis átélhetetlenné tesz. De még így is, ez a szál legalább tart valamerre, és a két (három) szereplő kapcsolata ott kezd el igazán érdekessé válni, mikor az egyikőjük színt vall. Ez a drámai helyzet csak még jobban fokozza az amúgy is nehéz szituáció feldolgozását, és remek, érdekes fordulatot tudna hozni az ő történetükben.

Csak az a baj, hogy a film ezután ezzel sem foglalkozik semmit. Váltunk vissza az exhumálásra.

Ha a film feladja, akkor én minek küzdjek tovább? Eddig sem könnyítette meg a helyzetemet. De még egy széttöredező filmet is meg tudna menteni egy kreatívan használt vágás. De itt? A film első negyedében teljesen random vág egyik jelenetből a másikba úgy, hogy közben valahol egy nap, valahol pár hét, néhol pedig egész hónap telik el. Mindezt onnan tudod, hogy vagy kimondják a szereplők, hogy eltelt egy hónap, vagy látod, hogy a nem terhes Penélope Cruzból terhes Penélopé Cruz lesz. De aztán a film ezt is félre dobja, mert az éles váltásból a film második harmadától egy átfade-lés előzi meg a vágást. Ami néha jól néz ki, mert kiemeli az előtérben álló szereplőt és elsötétít a hátteret, néha meg egy random kávé tölti be a képet, ami a feketéből még feketébbe vált át.

Kicsit úgy érzem, ez az alkotás sokáig készülhetett, melynek időszakosan elszórt munkafázisaira a rendező mester lelki és elme állapota rendre rányomta a bélyegét.. csak mindegyik fázisra egy másik bélyegzővel ment oda. 

Értékelem: 4

Parallel Mothers (2021) on IMDb

Műfaja: dráma

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyatucatbol.blog.hu/api/trackback/id/tr4817774038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása