Szerintem ezt a filmet mindenki Ridley Scott miatt nézte meg. Hát, én nagyon haragszom a rendezőre azért, amit az Alien világával tett, úgyhogy részemről nem. Ellenben a főszereplők között Jodie Comer, a helyszín pedig a középkor, szóval jöhet.

Nos, a film két aspektusa mellett elég nehéz elmenni. Az egyik a Vihar Kapujának felemlegetése, a másik pedig a középkori metoo billogja.  Tény, mindkettőben van igazság. A metoo szerintem kicsit túlerőltetett jelző a történetre, de az írók (vagy rendező) sem tett ez ellen a látszat ellen, sőt. De erről később.

A Rashomonhoz való hasonlat, engem már jobban érdekelt. Annak a filmnek, a technikai megvalósítása mellett, a különböző szemszögekből bemutatott történet volt a legnagyobb erőssége. Azóta is láttunk már ilyent, és a mostani film sem váltja meg ezzel kapcsolatban a világot, de azok az apró részletek, ahogyan ez az egész meg lett valósítva, na, az már igen. Mert bár a 3 szemszög mind stílusában, mind történet elemeiben némileg eltér egymástól, de a legnagyobb különbségek az apróságokban rejlenek. A harcos nézőpontja kicsit darabosan, egyszerűen lett bemutatva, ellenlábasa története ellenben sokkal színesebb, könnyedebb, szabadabb. Mint ahogy a két ember is különbözik. A kis kedvenceim viszont azok az apró megnyilvánulások, hogy melyik nézetben ki az aki először megszólalt, ki az aki más szavakat használt, aki körül a szereplők egy kicsit máshogy viselkedtek, az remek volt.

Aztán jött a harmadik nézőpont, a szájbarágás és a metoo. Igen, a "The truth" kiemelése volt a legnagyobb hibája a filmnek. Részemről ugyan inkább csak ízléstelen és felesleges, de tény, hogy itt kezdett el erősen didaktikussá válni a történet mesélés. Én úgy érzem, hogy kellettek ezek a jelenetek, mert bár a másik két nézőpontból is sokszor csak tárgyként vagy státusz szimbólumként kezelték a női karaktert, de az ő nézőpontjából, ez sokszorosan rémisztőbb volt.

Az, hogy a három nézőpont lényegét vették el a kiírással, azon túl tudtam tenni magam. Ugyanis a három történet, nem csak azért mert ugyan arról szól, nem különbözik egymástól. Mind a három nézőpontban tudjuk, hogy megtörtént az eset. A lényeg azon van, hogy ezt ki, hogyan dolgozza fel. És az bizony, a már fent említett apróságokkal, nekem teljes volt a kép. És nem is lehetett volna ennyire teljes, ha nem egy ilyen remek színész csapat asszisztál hozzá. Nem fogok túl nagy pontot adni a filmnek, mert bőven voltak hibái (a "The truth", a film hossza, és úgy önmagában az összhatás), de amit a színészektől kaptam, az a finom, apró gesztusokban eltérő játék, az egyszerűen remek volt.

Ahogy maga a korszak, a díszletek és a fényképezés. Engem a középkori kosztümös film mindig le tud venni a lábamról, és filmben ilyen helyszíneket (vár, hadszíntér, sáros falvak, középkori városok és trón termek) ebből a korból, már nagyon régen kaptunk. Sorozatban jobb a helyzet, de egy kompaktabb filmben számomra kicsit erőteljesebb a hatás. És persze meg kell említenem a film címét adta utolsó párbaj jelenetet. Hát ott leesett az állam. Ott sajnáltam csak igazán, hogy tavaly hanyagoltam a moziba az új filmeket (úgy rémlik ez már volt moziba vetítve).

Értékelem: 7

Műfaja: akció, dráma, történelmi