Ahogy az előző kiszemeltről, ezt is gyerek koromban láttam már. Ezt még fiatalabbként, annyira, hogy ez az első filmek egyike, amiről emlékem van. A gyerekmesék után természetesen. Otthon, szombat délutáni matiné keretei között ugyanis akkor még mentek ilyen filmek. Talán a Qou Vadis kicsit jobban megmaradt az emlékeim között, de a "korábban látott: 8" egykori pontot, én megelőlegeztem neki.

A történet, nem túl bonyolult. Adva van Krisztus korában két, egykor volt barát, a júdai herceg Ben-Hur és a római feltörekvő ifjú, Messala. Gyerekkoruk óta sok idő telt el, és mindketten megváltoztak. Előbbi érettebb, népe sorsát szívén viselő, amíg utóbbi, Róma nagyságát dicsőítő, saját sorsát mindennek előbbre valóbbnak tartó, ambiciózus férfivá érett. Messala a helytartót segítő parancsnokként érkezik vissza. E két világ konfliktusa között a barátság hamarost felemésztődik, mígnem egy szerencsétlen baleset következményeként, Messalanak lehetősége nyílik eltüntetni egykori barátját és jelenlegi ellenlábasát, és nem rest ezt könyörtelenül ki is használni.

Ben-Hur évekig tartó rabszolgaságba sínylődik, családja pedig a tömlöcök mélyén, elfejtve és eltemetve mindenkitől szenved. Hosszú évek telnek el, mely során a rabszolgából megmentő, megmentőből hű társ, majd fogadott fiúvá válik, egy római nemes hatalma által. Így már szabadon, bosszúra éhezvén érkezik vissza szülő városában, szembe szállni egykori barátjával.

A történetet részletesen végig követhetjük, az epikus film, epikus hosszúsággal rendelkezik. Közel 4 órás műről beszélünk, melyből a felvázolt történet 3 órát tesz ki. Az epikussága természetesen nem csak a hosszra vonatkozik, hanem a megvalósításra is. El se tudom képzelni, mi munka lehetett ezt a filmet megvalósítani. Egyszerűen elnyűgöző, milyen méretű díszleteket építettek fel, mekkora ember tömeget mozgattak. Egy perces jelenetek kedvéért tevék, szamarak és emberek tucatjait hozták be a színre, akkor, amikor a számítógépes technika, egyszerűen még nem létezett. Festett hátterek és bábuk ugyan jócskán voltak használatban, de még ha észre is veszi az ember, semmit nem ront a film hatásán. És az a kocsiverseny, ahol látszik, hogy a kaszkadőrök mellett, konkrétan a színészek hajtották a szekereket, a jelenet vadsága és nyersége, ahogy az egész fel van véve, egyszerűen lélegzet elállító.

Tehát a történet egyszerű, a megvalósítás lenyűgöző. A mondanivaló, most jobb szó híján, biblikus. Ma már kicsit poros, de keresztény értékeket közvetít, a megváltásról, megbocsátásról, a szeretet erejéről. A film során Jézus Krisztus többször feltűnik, és az utolsó 1 órája a filmnek, nagy részt róla, és a főszereplő megváltásáról szól. Talán ez a rész, kicsit ki is lóg a flm többi része közül, de a mondanivalóhoz, és a lezáráshoz szükséges volt. Mert hogy a bosszúállás, a 3. órában megtörténik. És a főszereplő, ellenség nélkül marad, mégis gyötrődve, lelkileg megnyomorítva. Kellett ez a feloldás, és ha így nézzük, ezt meg is adja film.

A szereplők játéka rendben volt, bár sokszor látszik, hogy nem ma készült. A nők lényegében díszletként szolgálnak csak, az érzelmek kinyilvánítása sokszor színpadias, de ilyen színpadias díszletek között, ez könnyen megszokható. Charlton Heston szerintem még nem nagyon láttam másban, itt elégé meggyőző volt. Bár hozzá tenném, nekem a rendező, William Wyler neve maradandóbb marad. A 3 óra gyorsan elszállt (a maradék 40 perc kevésbé), és bár gyerek koromban már láttam, sok sok olyan rész volt, amire nem is emlékeztem már. Hatalmas munka lehetett, minden tekintetben, látványos és még nagyon sokáig maradandó végeredménnyel.

Értékelem: 8

Műfaja: kaland, dráma, történelmi