Egy a tucatból

Akira

2019. november 29. 11:54 - Kergeboci

IMDb Top 250 - 241.

A második csoport (elmaradás):

241. Akira (1988)                                       kiválasztott
242. Látszat (2015)
243. Terminátor - A halálosztó (1984)       korábban látott: 7
244. Szerelemre hangolva (2000)
245. Párizs, Texas (1984)                          top250: 6

Most vettem észre, hogy a második csoport animéjét elfelejtettem a blogra feltölteni. Még az Alien-ek előtt sort kerítettem rá pedig.

1988. Egy fényes villanás, és Tokió megsemmisül. Csak egy hatalmas kráter marad utána. 31 évvel később, a harmadik világháború vége után, a romokon újjá épült Neo Tokióban nem túl fényes a helyzet. A társadalmi rend kezd szétesni, az utcát motoros bandák járják, az utcákat mocsok borítja. Terrorista szervek napi szinten robbantgatják fel a kormány épületeket, és a pusztulás közepette egy új vallási szekta üti el a fejét. Akira-t várják, ki tűzzel tisztítja meg a város, mely hamvain új élet sarjad.

Mi nézők az egyik motoros banda szemszögén keresztül csatlakozunk be a történetbe. Pitiáner alakok, akiket csak az utcai menőzés és a bandák közti erőfitogtatás éltet. Az egyik összecsapás során azonban valami furcsa élőlénybe botlanak, aki szemlátomást a hatalom emberei elől menekül. Apró gyermek testű, de vén arcú lény, akinek természetfeletti hatalma van. A találkozás eredménye egy kisebb robbanás, ami során a banda egyik tagja megsérül. Őt és a lényt a kormány emberei magukkal cipelik, a többieket fogságba küldik. Innen lényegében két, később három szálon látjuk az eseményeket. Egyrészt a bandatagok próbálják kinyomozni, mi történt, hol tartják fogva társukat, másrészt láthatjuk a város felett uralkodó réteget, és betekintést nyerhetünk azok kísérletébe.

A többit nem lőném le, a történések igazából túl sok meglepetést nem okoznak, bár a vége az igencsak meglepett.

Ami igazán kiemelkedő, az a megvalósítás. Ilyen érdekes látvány világgal rendelkező animét én nem sokat láttam. Nem arról van szó, hogy életszerű, messze nem, nagyon is rajzolt stílus, de a füst és a fények megvalósítása egyszerűen remek és részletes. Nincsenek elnagyolt hátterek, minden kis apróság meg van rajzolva, meg van tervezve. Remek munka.

A történet érdekes, végül is leköti a nézőt. Vannak elégé elborult részei, bár azért elsősorban a látvány világ felelős. A karakterek kevésbé lettek érdekesek, mondhatni elégé egyrétegűek. Én egy darab szimpatikus szereplőt nem találtam közöttük. Még talán a japán G. I. Joe-val tudtam a legjobban azonosulni, de ő is csak egy réteget kapott, nem lett nagyon kifejtve. A főszereplő bandavezér kifejezetten idegesítőre és kicsit utálatosra sikeredett. Keleten vagyunk, a női karakterekkel való bánásmód, ebben sem sokat javult. Vagy le vannak pofozva a sarokba, hogy kuss a neved, vagy a szemükbe van nézve, és akkor instant szerelem. Mindenki kicsit súlytalan volt, talán csak a balesetet szenvedő bandatag az, kinek karaktere kicsit jobban meg volt tervezve (bár nagy karakter fejlődésre itt se számítsunk).

A végén sok magyarázatot nem kapunk, több kérdést igen. Van a filmnek egy olyan rétege, amin lehet kicsit elmélkedni, de így első megnézésre sokkal több mélységet nem kapott, azon az utolsó pár percen kívül. Végül két részletben lett letudva, de simán betudom annak, hogy nem vagyok eme kultúrában szült filmek (és az animék) lelkes követője.

 

Értékelem: 7

Akira (1988) on IMDb

Műfaja: animáció, akció, dráma

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyatucatbol.blog.hu/api/trackback/id/tr5815330444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása