Na, tekerjük fel a tempót, közel a díjátadó, és már sokat nem leszek itthon. Kezdjük az egyik, általam könnyen hozzáférhető darabbal a "nagy" dokumentum filmek közül.

Delhi "külvárosában" járunk. A szemét halom és járhatatlan utak, dzsungelszerű kábel rengetek között próbál megélni ember és állat. Mindkettő jól alkalmazkodik, de a belélegezhetetlen levegő és mérgező víz, százával pusztítja, valószínűleg mindkettőt. Itt él egy testvér pár és jó barátjuk, akik azon madarak megmentésére szakosodtak, melyeket a helyi állatorvosok nem tekintenek megmentendőnek, mivel hogy ezek húsevő, szentségtelen lények.

A film figyelem felkeltése fontos (ezt meg is mutatja a Times magazin cikkének hatására megnyitható új menhely segítségével). Az életüket a mentésért feláldozó szereplők munkája elismerése méltó, helyzetük és állapotuk sokszor sajnálni való. Így az értékét nem vonom kétségbe. De mint dokumentum film, rettentően unalmas. A város vs állatvilág kettősségének bemutatása (főleg mikor a hangokkal játszik) jó. Csak túl sokszor használja, túl sokáig, túl lassan. A testvér páros erősen introvertáltak, mégis próbál a kamera sokszor ott maradni velük, elégé kínos és sokszor hallgattak eseményeket megörökítve. Egy feszesebb, rövidebb stílus jobban állt volna neki (bár úgy látom, ez elsősorban nálam volt csak probléma).

Értékelem: 5

Műfaja: dokumentumfilm