Nem kaptunk semmi újat, de azt viszont szépen csomagolva. Egy hosszú belső utazás a hideg eltökéltségtől és a teljes szociális elzárkózottságtól kiindulva, a magányon át a végső elengedésig és feloldásig. Nem egy túl bonyolult film, és még ezen felül is rettentő módon szájba rágós. Nem csak szimbolikával mutatja meg a főszereplőben végbemenő lelki változást, de kimondatja azt a narráción és a direkt jeleneteken keresztül. Ezt tudnám csak főbb problémának felróni, lehetett volna a mondanivaló, a végkifejlet sokkal sejtelmesebb, művészibb.

Mert a képi világ, a csodálatos látvány az Uránusz gyűrű rendszerében, a Jupiter mellett, a Hold felszínen át, a szürreálisabb, álomszerű Mars földalatti jeleneteken keresztül, nagyon is alkotói, elégé sajátságos lett. A zene és a film üteme emellé meditatív, elmerülős. Ez a kettőssége miatt, a film amolyan.. van.. szép, jó, de nem kifejezetten ütős. Akcióra éhezők számára unalmas csalódás, a gondolkodni vágyok számára pedig nem elég mély. Ha megszeretné nézni az ember, kifejezetten ajánlom a nagy vásznat. Csak felkészülni arra, hogy a film néha olyan halk, hogy nem csak a mögötted lévők csámcsogását de még a halk szuszogását (tán csak nem horkolt valaki?) is bőven ki lehet venni.

Értékelem: 7

Műfaja: akció, dráma, misztikum